Értékeljük helyesen a szolgálatot! - 2Kor 10:1-18

Az apostoli tekintély védelmében

(Értékeljük helyesen a szolgálatot!)

2Kor 10:1-18

■       Ahogyan a 8-9 rész a megtértekre alkalmazza Pál védelmét (apológiáját), ugyanúgy a 10-13 rész alkalmazza ugyanazt a megtéretlenekre, akik még lázadnak Pál apostoli tekintélye ellen.

v  Van egy kronológiai előrehaladás a 2Kor-ban: az 1-7 részek a múltban történt eseményekre utalnak, a 8-9 rész a jelenben történő közös gyűjtés befejezéséről szólnak, míg a 10-13 részek Pálnak a jövőbeni látogatását készítik elő.

I. Az apostoli tekintélyért való harc – 1-6. v.

■       Pál apostol bejelenti a harmadik látogatását, amikor Isten ítélete fogja sújtani az ellenszegülőket.

v  Arra kéri őket, „a Krisztus szelídségére és engedelmességére”, hogy ne kelljen bátornak lennie, ha majd megérkezik.

v Ellenfelei „úgy gondolkodtak felőlük, mintha test szerint élnének”, mivel nem rendelkeztek ajánló levelekkel, extázissal, csodatevéssel és retorikai/értelmezői képességekkel…

v Manapság a reputációt másképpen mérik (pl. a szenvedés nem jelenti, hogy nincs tekintélyed).

v Manapság a hirdetett Ige és a megélt élet összhangja adja a tekintélyt. (De vannak, akik másképp gondolják.) - „Ha beteg vagy: nincs hited.” „Ha nincsenek csodák: nincs veled a Szentlélek…”

■       Az apostol elleni vád egyrészt az, hogy „szemtől szemben ugyan alázatos, de távolról bátor”.

v Természetesen, ezt ironikusan jegyzi meg az apostol az 1. versben… Az igazság az, hogy alázatos volt második látogatásakor, és bátor, amikor írta azt a kemény levelet… (1:13. 2:3-4. 9. 7:8. 12)

■       Az az alázat a Krisztus alázata volt, amelyre nézve most kéri őket!

v Nem mond ítéletet azonnal. De ha megérkezik, akkor ki kell mondania! Addig viszont felszólítja őket, hogy térjenek meg.

■       Nem világ szerint és nem test szerint harcol (mivel nem válaszol haraggal), hanem más fegyvereket használ.

v Pál fegyvere az evangélium sokféle hirdetése, a Szentlélek erejében.

v Ez lerontja az „erősségeket”: okoskodások, magaslatot Isten ismerete ellen (önbizalom, öndicsőítés), foglyul ejti az ellenkező gondolatokat.

v Számára nem a retorikai fordulatok jelentik a lényeget, hanem a tartalom.

■       A baj az, hogy ellenfelei egy „másféle” evangéliumot hirdetnek! Más a tartalom!

v Hamis evangéliumot bármilyen pátosszal adnak elő, akkor is hamis!

v Ezért, Pál arra is készen áll, hogy megbüntessen minden engedetlenséget, ahogyan nyilvánvalóvá válik, hogy kik azok, akik egyáltalán nem karnak megtérni.

II. Az apostoli tekintély fontossága – 7-11. v.

■       Nézzétek, mi van a szemetek előtt! (A szem előtt valókra néztek?)

■       Pál legitimitása össze van kapcsolva az evangélium legitimitásával. Pál elvetése az evangélium elvetését jelenti (amit hirdetett).

v Aki Pál apostoli tekintélyét kétségbe vonja, azzal kétségbe vonja Pál hívőségét is! A kettő össze van kapcsolva, mert amikor ő megtért, akkor kapta az elhívást is.

■       Apostoli hatalmával viszont nem élt vissza: nem a megrontásukra használta azt, hanem az építésükre.

v Ezért nem vall szégyent, mert nem fog úgy tűnni, minta csak ijesztgetne a leveleivel, mivel igenis, ítéletet hirdet, amikor majd megérkezik. Addig viszont kéri, hogy térjenek jobb belátásra.

III. Az apostoli tekintély igazolása, alapja – 12-18. v.

■       Mi igazolja azt, hogy Pálnak van igazi apostoli tekintélye? Ellenfelei egyáltalán apostoloknak nevezhetők-e? (11:1-12:13)

v Meg kell pontosan állapítani azokat a feltételeket, amelyek alapján valaki apostolnak nevezhető, hogy nyilvánvalóvá legyen, hogy a Pál „dicsekvése” (igénye) nem jogtalan.

■       - Azok „magukat ajánlják” és „magukhoz hasonlítják magukat” – 12. v., de így „nem okosan cselekszenek”.

v  Ezért nem hasonlítgatja magát azokhoz.

v Jer 9:23-24 – az Úrban dicsekedni – „Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcsességével, az erős se dicsekedjék az erejével, a gazdag se dicsekedjék gazdagságával; Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekedik, hogy értelmes és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, aki kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorlok e földön; mert ezekben telik kedvem, azt mondja az Úr.”

■       - Pál nem mértéktelenül dicsekszik, hanem a szerint a mérce szerint, amelyet Isten adott. Melyik ez a mérce?

v - Korinthusba is eljutott

v - nem a mások munkájával dicsekszik, a késszel, hanem a korinthusi gyülekezet születésével.

v - az Úrban dicsekszik, vagyis azzal, amit az Úr végzett általa. Ez az egyetlen igazi alap a dicsekvésre. Ellenfelei a mások munkájával dicsekszenek (i.e. a Páléval).

v - nem ajánlólevelekkel igazolja magát, nincs azokra szüksége… (2Kor 3:1 – „Elkezdjük-e ismét ajánlgatni magunkat? Vagy talán szükségünk van, mint némelyeknek, ajánló levelekre hozzátok, avagy tőletek? 2 A mi levelünk ti vagytok, beírva a mi szívünkbe, a melyet ismer és olvas minden ember.”)

■       Az Isten ajánlására van szükség. Ha valaki azért dicsekszik apostolságával, mert képességei vannak, megtapasztalásai és retorikai abilitása, az egyszerűen nem jelent semmit ebben a kérdésben.

v  Az ajánlásnak Istentől kell jönnie! „Mert nem az a kipróbált, aki magát ajánlja, hanem a kit az Úr ajánl.”

■       Az apostol nem mehet tovább az evangélium terjesztésével nyugat felé, míg itt keleten nem szilárdult meg a munkája. De tervezi, „hogy rajtatok túl is hirdessük az evangéliumot”…